Testünk Eszközei

Elhasználódási folyamatok

-Hogy vagy?

-Kösz, hát mit mondjak?

Miközben tele vagyunk a feszültség, stressz, szorongás, alvási zavarok problémáival.  Állunk a tükör előtt reggel és bámulunk magunkra és közben bizonytalan gondolataink ébrednek.  A legmeghatározóbb sok estben stressz, ami  önmagában nem rossz. Ahogyan Sellye János, a stresszkutatás magyar úttörője meghatározta:

„… a stress az élettel járó elhasználódási folyamatok egysége.” Az életünk során pedig nem csak rossz dolgok „használnak el” bennünket. (Elég, ha csak az izgatottságra gondolunk.) Akkor valljuk magunkat izgatottnak, amikor félünk valamitől, bosszankodunk valami miatt, idegesek vagyunk, vagy konfliktusba kerültünk valakivel.

De van egy állandó izgatottsági állapot, amely nagyon sok embernél jelen van, nevezzük ezt  fantázia néven, " Vercsi állapotnak". Ez mondjuk abban az estben áll fent, ha idő előtt elvesztjük a biztos élet támaszt jelentő társunkat, ráadásul egyedül maradunk a gyermekünkkel, akinek még az apa szerepet is be kell töltenünk. Így identitás zavarba kerülhetünk és egy védekező mehanizmust épít ki a tudatalatti, megvédve a feldolgozatlan veszteségek, a magány, a gyermek iránti felelősség örökös hangulati terheltségtől.Ez fellhető az állandó terelő kommunikációkban, ami azért alakul ki, hogy az élmény és érzés világ eseményeik ne kerülhessenek tudati megfogantatásra.Ez az állapot kiterjedhet akár  az élet végéig. Szakember segítségével jelentősen javíthat ezen a helyzeten.  

 Ugyanakkor izgatottságnak nevezzük azt a mindent elsöprő érzést is, amit szeretkezés közben átélünk…

A stressz tulajdonképpen nem más, mint az a mód, ahogyan a szervezetünk egy kiváltó tényezőre reagál. Eredendően azt a célt szolgálta, hogy megvédjen bennünket és felkészítsen váratlan krízishelyzetek sikeres megoldására.

„Küzdj, vagy menekülj!”

Amikor az ember még sokkal közelebbi kapcsolatban élt a természettel, élet és halál múlt a stresszreakción. Amint Vilma és Frédi az erdő szélén sétáltak, és hátulról rájuk rontott egy barlangi medve, akkor a stresszreakció felgyorsította a légzésüket, hogy minél több levegő juthasson a szervezetükbe. A pulzusszámuk megemelkedett, hogy nagyobb sebességgel áramolhasson a vér a meneküléshez nélkülözhetetlen testrészekbe. A pulzusszámmal együtt a vérnyomásuk is megemelkedett, és a vérükben több adrenalin, noradrenalin és más hormon szabadult fel, az emésztésük pedig lelassult, hogy az emésztőszervek ne vegyék el az energiát a futáshoz létfontosságú szervektől. Egyszóval: megszólalt a riasztó, és testük minden lehetséges energiát felszabadított az ellenséggel való szembesülésre, illetve az elmenekülésre. A szakzsargon ezt hívja „küzdj, vagy menekülj!”-állapotnak. Ennek köszönhetjük azt, hogy veszélyhelyzetben sokkal nagyobb fizikai teljesítményre vagyunk képesek, mint nyugodt körülmények között: gyorsabban futunk, magasabbra ugrunk vagy éppen erősebbet ütünk. Vilma és Frédi naponta hálás lehetett ezért az adottságért, ugyanis a túlélésüket biztosította.

Riadó!!!

Mi váltja ki bennünk a riadókészültséget? Mindennek a hátterében a vegetatív vagy autonóm idegrendszerünk áll. Az „autonóm” megnevezés arra vonatkozik, ami ennek az idegrendszernek az egyik legfontosabb jellegzetessége, vagyis az, hogy akarati úton nem tudjuk befolyásolni. Automatikusan, vagyis magától működik. Sehol sincs rajtunk egy gomb, amit megnyomva a feszültségünk, az idegességünk és felbőszültségünk alábbhagyna, és átváltanánk ellazult, nyugodt, békés üzemmódba. Ezért csupán egyetlen lehetőségünk van a nyugalmi állapot helyreállítására: meg kell értenünk a vegetatív idegrendszer működését, és meg kell tanulnunk indirekt módon befolyásolni azt!

Szimpatikus, paraszimpatikus

A vegetatív idegrendszer hasonlóan működik, mint egy informatikai vezeték, amelynek két szála van. Az egyik szál a szimpatikus, a másik pedig a paraszimpatikus idegrendszer. Mindkét szál összeköttetésben áll szerveinkkel, és információkat közöl azokkal. Amikor a szimpatikus idegrendszer által továbbított információk kerülnek túlsúlyba, a szerveink ráhangolódnak a „küzdj, vagy menekülj!”-állapotra:
• a szív ekkor azt a parancsot kapja, hogy gyorsabban verjen
• az izmok azt az utasítást kapják, hogy feszüljenek meg
• az emésztőrendszerünk pedig tudomásul veszi, hogy takarékra kell állítania magát, mert az élet mentése fontosabb a táplálék megemésztésénél.
Ha a paraszimpatikus hatások dominálnak, akkor a szervek pontosan ellenkező parancsokat kapnak: átváltanak pihenésre, megnyugvásra, feltöltésre.
TUDTA?  Nyugalmunk vagy zaklatottságunk a vegetatív idegrendszer két szálának egyensúlyától függ.

Egyszer-kétszer – vagy folyamatosan…

Frédi és Vilma esetében megállapítottuk, hogy a stresszreakciónak életmentő szerepe volt, hiszen az életüket fenyegető veszélyhelyzet hatására mindketten felszabadították összes energiájukat, hogy elmeneküljenek a kiéhezett medve elől. Ha ez naponta csak egyszer-kétszer történt, az normálisnak és egészségesnek tekinthető. Ha viszont egész nap teljes erőbevetéssel, őrült módjára rohangálniuk kellett volna – ha a pulzusszámuk és a vérnyomásuk az egeket verte volna, ha vérük állandóan tele lett volna adrenalinnal, ha az emésztési folyamatukat mindig megszakította volna a menekülés, a légzésük pedig folyamatosan gyors és felületes lett volna –, akkor az már károsította volna az egészségüket.

Úgy, mintha mi, mai modern világunkban mindig úgy vezetnénk az autónkat, hogy a fordulatszámmérő mutatója folyamatosan a piros mezőben lenne…

Ilyen esetben a motor rövid időn belül túlpörögne, és olyan károsodások következnének be, amelyek miatt nagyon mélyen bele kellene nyúlnunk a zsebünkbe.
Ha Vilma és Frédi folyamatosan 120%-on pörgött volna, akkor számítaniuk kellett volna:
• étvágytalanságra
• rejtélyes hangulatingadozásokra
• szexuális zavarokra
• rémálmokra
• szorongásos megbetegedésekre
• immunitászavarokra és hasonló problémákra.

Nézzük, mi stresszel bennünket!

Annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg velünk, rendkívül fontos, hogy szembenézzünk a bennünket érő stressztényezőkkel, felismerjük gyenge pontjainkat, és felfegyverezzük magunkat olyan módszerekkel, amelyek segítségével ellenőrzés alatt tarthatjuk feszültségünket és megőrizhetjük nyugalmunkat olyankor is, amikor nem segít bennünket a harckészültségi állapot kialakulása. Egy vizsgán a stresszreakció nem támogat bennünket a szituáció sikeres megoldásában, sőt! Amint azt Ági esetében is láttuk, inkább gátol és bénít.

GONDOLJUK MEG!
Frédi és Vilma világához képest a mi életkörülményeink lényegesen megváltoztak, de biológiai örökségünk megmaradt. Ennek az örökségnek a kezelésében nyújtanak segítséget a különböző relaxációs eljárások. Most induló sorozatunkban ilyen technikákat mutatunk be. Megvizsgáljuk a testünkre és lelkünkre gyakorolt hatásaikat, valamint segítséget nyújtunk abban is, hogy miként építhetjük be a relaxációs gyakorlatokat mindennapi életünkbe, hogy kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá és egészségesebbé váljunk.
Mihalec Gábor
Önvédő eszközök stressz ellen

Fontos, hogy szembenézzünk a bennünket érő stressztényezőkkel, felismerjük gyenge pontjainkat, és felfegyverezzük magunkat olyan módszerekkel, amelyeknek segítségével ellenőrzésünk alatt tarthatjuk feszültségünket, és megőrizhetjük nyugalmunkat olyankor is, amikor még a teljes harckészültségünk sem segít bennünket.

A zeneterápia szerepe belső egyensúlyunk megteremtésében

   A zeneterápia a zenét, mint eszközt alkalmazza a megelőzés, a személyiségfejlesztés, önismeret, korrekció, gyógyítás, és a rehabilitáció területén.

Cél egy katartikus állapot elérése.
Ez egy különös élmény, amely szinte "átfesti" bennünk az önmagunkról és a világról kialakított képet, a változás lehetőségét hordozza. A zene hatását évezredek óta használjuk.
A központi idegrendszer az a közvetítő, amely hatásmechanizmusát is összetetten érvényesíti. A zene a rezgéseivel érinti, átjárja az egész embert csontjaiban, üregeiben, lágy részeiben, nedveiben. Tehát, a zene több lelki jelenségre hat, azokat befolyásolja.

A zene elemei, a ritmus, melódia, dinamika, hangszín, hangközök stb., vagy mint sajátos rezgések összessége különös lelki, élettani hatást érhetnek el. Akár izom ellazulást, érfal kitágulást, egyenletes lassú szívverést, így vérnyomás csökkenést képes kiváltani egy muzsika, akár izom feszülést, szapora légzést és szívritmust és vérnyomás emelkedés egészen az eufória és extázis állapotáig.

Nem túlzás azt állítani, tehát, hogy a muzsikának univerzális hatása van. A zene elemei által kiváltott testi-lelki reakció a kulcsa zene terápiás hatásának. Ezekre épült a zenével segítés, gyógyítás, vagyis maga a zeneterápia. Enyhet ad a bajban, társ az elhagyatottságban, elviselhetővé teszi a bánatot és megoszthatóvá az örömöt.
Összetett, csodás és törékeny, ez a varázslatosnak tűnő módszer. A zenés időutazásban, az addig még fel sem bukkanó képek, hiányok és örömök, tervek és remények életre keltek. És ebben a zenének jelentős, sőt kiváltó, ill. feloldó szerepe volt.

A zene valóban felszabadít, nem csupán hangulatilag, hanem a fejletlen, szunnyadó képességeket is. A zene eltávolítja a gondokat, én-erőt ad, az átélhető öröm élményével vesz körül. Megélhetővé válik a csend, általa kap értéket a hangzás, a hangzás által kap lehetőséget a lélek.
A harmonikus lélek adja az élet értelmének élményét.
A zene lélekformáló, felemelő varázsával teljes belső békét biztosít!

lap tetejére

y

Képterápia

Leuner-féle katatim képterápia a pszichoterápia imaginatív eljárásai közé tartozik.

Az autogén tréning alapgyakorlatainak segítségével (elnehezedés, melegség, nyugalom) a páciens elkerül egy éberség alatti, enyhén alámerült tudatállapotba, és hagyja, hogy képszerű elképzelések törjenek fel, amelyekről a terapeutát folyamatosan tájékoztatja.

Itt egy más oldalról közelítjük meg a képterápia lehetőségét.
Elhagyva a pszichoterápia klasszikus területét, a léleknek szemen és fülön át kívánunk lazító, belső melegség, nyugalom csodáját előhozni. Dőlj hátra, hagyd nyitva szemed, füled és ápold lelked ebben a néhány percben. Wass Albert:Erdő

lap tetejére

A fény és a színek alkalmazása a gyógyászatban

A nap szabályozza az emberek életét az évszakok körforgásán és a nappalok, éjszakák változásán keresztül. Az ősember nagyban részesült a nap gyógyító sugaraiból, mert ébrenléte óráinak többségét a szabadban töltötte vadászattal és munkával. Napnyugta után visszatért a barlangjába, hogy aludjon hajnalig. Sajnálatos módon , modern életvitelünk a nap nagy részében a négy fal közé kényszerít bennünket valamint az ózonpajzs sérülése miatt nem tanácsos huzamosabb ideig a napon tartozódni (magas UV sugárzás), ezáltal megvonva tőlünk a természetes napfényt, mely egészségünkhöz nélkülözhetetlen.

Napjainkban az orvostudomány a fénykezelés több típusát is alkalmazza. Kék fényt használnak például a sárgaságban szenvedő koraszülött kisbabáknál. A kék fény eltávolítja a csecsemő testéből a bilirubint, amit a fejletlen máj még nem képes kezelni. A kék fény alkalmazása előtt a kisbabáknak vérátömlesztést adtak, ami sokszor végzetesnek bizonyult. Az ultraviola fényt, amellyel az 1990-es években kezdtek dolgozni, ma is használják bőrproblémák kezelésére, például akne vagy pikkelysömör esetén. Az ultraviola fény túladagolásának káros következményeire, például a bőrrákra rendszeresen felhívják a figyelmünket. Ez az aggodalom helyes, sőt még sokkal elővigyázatosabbnak kell lennünk manapság, amikor a Földet körülvevő ózonréteg károsodott.

Az évszakfüggő kedélybetegséget is teljes spektrumú fénnyel kezelik. Ez a rendellenesség, ami az ősz beálltával veszi kezdetét, és tavasszal eltűnik. Az váltja ki, hogy a nappali órákban a vérben található melatonin (a tobozmirigy termelte hormon) szintje nagyon magas. Ez letargiát, depressziót eredményez, és heves vágyat vált ki a szénhidrátok iránt. Amikor besötétedik, fokozódik ennek a kiválasztása, s ez erős álmossághoz vezet. Amikor beköszönt a hajnal, az új nap fényei arra ösztönzik a tobozmirigyet, hogy csökkentse melatonin-termelést. A téli hónapokban, amikor minimális a világos órák száma, e hormonból túlzott mennyiség kerülhet a véráramba. E betegség kezelésére a polarizált fényű lámpa használata bizonyult a leghatásosabbnak. Ez a terápia azt biztosítja, amit egy normális napsütötte nyári nap - a tobozmirigy hormontermelésének csökkentését.

Egyre inkább tudatosul az emberekben, hogy a kémiai gyógyszerek mellékhatási, valamint az operációk erőteljes beavatkozásai milyen hatással vannak fizikai és finomabb testeinkre, egyre többen vannak, akik biztosabb módot keresnek arra, hogy megszabaduljanak betegségeiktől.

Sok ősi látó megjósolta, hogy amint belépünk a következő évezredbe, a Föld és összes lakójának vibrációs frekvenciája továbblép a tudatosság egy magasabb szintjére. Ha ez igaz, - és én hiszem, hogy igaz - vajon nem kívánatos-e a gyógyászatnak egy sokkal kifinomultabb válfaja? Ha ezt elfogadjuk, akkor a hagyományos gyógyászat, ahogyan ma ismerjük, túl kezdetlegesnek bizonyul. Ha fénylények vagyunk - ami úgy tűnik, bebizonyosodott az aura-fényképezés és aura-ábrázolás - és közelebb lépünk valódi spirituális eredetünkhöz, akkor a betegségeknek fénnyel, valamint a fényt alkotó színekkel való kezelése nagyon is megfelelőnek tűnik. Nem véletlenül mondja az ősi szállóige arra, aki beteg, hogy: "rossz színben van". A legutóbbi kutatásokat ismerve, - amit olyan emberek vezettek, mint Samoilova, Brown és Fenyő - meggyőződésem, hogy a fény általános csodaszerré lesz a hagyományos és a komplemeter gyógyászatban egyaránt. Több professzor, tudós és orvos kijelentette, hogy a fény és a színek nagyon fontos szerephez jutnak a huszonegyedik században, valamint, hogy a jövő gyógyszere a fény és a színek alkalmazása lesz.

lap tetejére

A színek gyógyhatásai

Vörös: Az elektromágneses spektrumban a vörös az infravörös mellett helyezkedik el, ezért ezt a színt a melegséggel kapcsoljuk össze. Ez a szín izgalomba hoz, és stimuláló hatású, ezért használják szívesen éttermekben, hogy fokozzák az étvágyat, és élénkítsék a beszélgetést. A vörös fény hatására gyorsul a szívverés, erősödik a vérkeringés, amely meleg érzetet idéz elő, és serkenti az adrenalin-termelést. A vörös vérsejtek elnyelik a vasat, a só pedig a vese és bőr révén távozik a szervezetből. Ennek következtében a vörös ideális szín a vashiány és a vérszegénység kezelésére. Mivel a vörös serkenti a keringést, alkalmas a vírusos vagy bakteriális fertőzések gyógyítására is. Ha vörös fényt sugárzunk egy elfertőződött sebre, azzal gyorsítjuk a terület vérellátását, lehetővé téve ezzel, hogy a test fehér vérsejtjei gyorsabban megküzdjenek a baktériummal. Mivel a vörös keringésnövelő hatású, aktiválja a mellékvesét és serkenti a vérkeringést, ezért nem alkalmas olyan emberek kezelésére, akiknek magas a vérnyomása, hipertóniában szenvednek, szívproblémájuk van, asztmásak vagy epilepsziásak. A vörös fényt alkalmazhatjuk - a nem elég aktív testműködéseket - renyhe bélműködés, legyengült izomzat, lassú vérkeringés - élénkíti. Használható: vészes vérszegénység, impotencia, fagyás, izomgörcs, lábujjak vérellátási zavara, energia vagy hőhiány, fájdalmas menstruáció, terméketlenség, székrekedés betegségekben.

Narancssárga: A narancssárga a vörös mellett található a színspektrumon. Meleg szín, de hiányzik belőle a vörösre jellemző vibráló hő. A vöröshöz hasonlóan, ehhez a színhez is kapcsolódik a szexualitás és a termékenység. Szexualitással való kapcsolata abból a tényből eredhet, hogy a narancssárga szín sugárzik a második, keresztcsonti csakrából, amely a női szaporítószervek és a női energia központja. A narancssárga az öröm színe, és meg van az ereje ahhoz, hogy szabadságra és mozgásra serkentsen létezésünk minden szintjén. Vitalitása révén képes arra, hogy olyan változást idézzen elő biokémiai felépítésünkben, amely elűzi a depressziót. Ez a szín enyhülést hozhat a komoly reumában szenvedőknek azáltal, hogy segít felszakítani a csontrendszerre lerakódott rétegeket. Általános frissítőként működik; görcsoldó hatású, sikeresen enyhíti az izom feszültségeit és görcseit; és ha a lépet kezeljük vele, fokozza az életerőt. A narancssárga színt alkalmazhatjuk - műtét előtti és utáni állapotokban, pajzsmirigy- és egyéb hormonzavarokban, izommerevedési zavarokban, bőrbetegségekben, kozmetikában, emésztési zavarokban.

Sárga: Ez a szín áll a legközelebb a napfényhez, és napjellegű természete révén meleget és lelkesedést sugároz. A sárga stimulálja az idegeket. Ha a homlok-csakrába, a fejbe vagy a gerincbe sugározzák, megtisztítja az idegrendszert a megrekedt energiáktól. Pozitív mágneses áramlása egyszerre stimuláló és inspiráló, ezáltal jótékony hatást vált ki bőrproblémák esetén, valamint a reumára és az izületi gyulladásra. Elősegíti a test kalcium-feldolgozását is, ennek folytán alkalmas a csontritkulásban vagy kalcium-elégtelenségben szenvedők kezelésére. A sárga szín serkenti az agyi és mentális funkciókat ezért eredményesen használható gyomor - máj, epehólyag, hasnyálmirigy, lép betegségeiben. Emésztési zavarok, puffadás, rekeszizomsérv, hányinger, gyomornyálkahártya gyulladása, cukorbaj, klimaxos folyás, idült reuma, izületi gyulladások, étvágytalanság, idegrendszeri betegségek (fóbiák) gyógyításában.

Zöld: A zöld szín a spektrum közepén található, és lényünk valamennyi aspektusának egyensúlyi állapota kapcsolatba hozható vele. A természetben ez az élet színe, ott találjuk tavasszal az új lombozatban, és az enyészet idején, a rohadó növényzeten penész formájában. A szem szinte pontosan a retinára fókuszálja a zöld fényt, ezáltal igen megnyugtató a szem számára. Mivel ez a természet általános színe, a zöld teltségérzetet ad, megnyugtatja a vért, és élénkíti az idegeket. Az egyensúly színeként nyugalmi állapotba segíti mind a tudatot, mind az érzelmeket, és jótékony hatású egyes szívproblémákra is. A zöld szín a szív, tüdő betegségeiben egyaránt kedvező. Serkenti a nyirokmirigyeket (csecsemőmirigyre is hatásos), izom- és szövetgyarapodást gyorsítja, a túlburjánzó sejtnövekedést viszont gátolja, ezért daganatos betegségekben különösen kedvező. Elősegíti a vér- és keringési rendszer működését. Fertőtlenítő hatása is van (műtőben is ezt a színt használják). Kimerültség ellen is jó hatású.

Kék: A kék a spektrum hideg végénél helyezkedik el. A természetben ez a szín a végtelenbe nyúló éggel borul ránk. Az ég színe úgy jön létre, hogy a nap fénye a kékkel megegyező hullámhosszú légköri részecskéket szétszórja, és ezáltal kék fény tükröződik minden irányba. Érzelmileg a kéket a szomorúsággal és a depresszióval hozzák kapcsolatba. Ennek következtében nem éppen ideális szín azok kezelésére, akik ilyen problémától szenvednek. Mindazonáltal a kék a béke és nyugalom érzetét kelti, ezért nagyon jól illik a hálószobába, meditációs terembe, vagy olyan helyiségbe, ahol relaxálnak. A vörössel ellentétben a kék a tágasság színe, használatával a kis terek nagyobbnak tűnnek. E tulajdonsága miatt jótékony hatással van az asztmára. További betegségek, amelyre gyógyhatással van: gyerekbetegségek, fogzás, zúzódások, hangproblémák, torok- és gégegyulladások, idegfájdalmak, álmatlanság, fejfájás, magas vérnyomás, stressz, légcső- és hólyaghurut, isiász, betegségekben. A félelem és feszült állapot kezelésére a kéket a solar plexusra kell sugározni, álmatlanság ellen a homlokot- torkot- és solar plexus-csakrába.

Lila: A spektrum színei között a lilának van a legrövidebb hullámhossza és a legnagyobb energiája, és nagyon keskeny sávban jelenik meg az ultraviola fény mellett. A növények birodalmában a lila színt megtaláljuk az ibolyavirágban, aminek az olaját ma is használják italok és édességek ízesítésére, valamint parfümök illatanyagaként. A középkorban ebből az olajból készítették az altató orvosságot. A lila színhez kapcsolódó gyógyító minőségek a fizikai és spirituális megerősödés, amelyet az tesz lehetővé, hogy a lila szín képes arra, hogy elfogadásra és méltóságra tanítson, és ezáltal elvezesse az egyént a feltétel nélküli szeretethez. A lila szín gyulladáscsökkentő, lelkileg megnyugtató, memóriajavító, magas vérnyomás, álmatlanság, gyulladásos folyamatokban segít.

lap tetejére

Fény és színterápia a Kozmetikában

lap tetejére

Feng-shui

A boldogság és a harmónia megteremtésén kívül a Feng-shui lehetőséget ad arra, hogy a világ összefüggéseit megértsük.
Teljes anyag itt olvasható!